MTA Nyelvtudományi Intézet Finnugor és nyelvtörténeti osztály

Department of Finno-Ugric and Historical Lingustics, RIL HAS

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
Home Könyvkiadás / Publishing Activities
Könyvkiadás / Publishing Activities

Obi-ugorok a 21. században (CD-ROM)

E-mail Nyomtatás PDF
Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Finnugor osztálya 2005. október 6–7-án rendezte meg Obi-ugorok a 21. században című konferenciáját.

Legközelebbi nyelvrokonaink nyelve és kultúrája köztudottan veszélyeztetett helyzetben van. A hanti és a manysi nyelvet a fiatalok már egyre kevésbé ismerik, az évszázadokon keresztül folytatott hagyományos életformák bomlását hihetetlenül felgyorsította a régióban zajló kőolaj- és földgázkitermelés.

Magyarországon az obugrisztika nagy múltra tekint vissza, számos tudományágban, illetve kutatóhelyen folynak obugrisztikai kutatások, valamint több egyetemen tanítanak hanti és manysi nyelvet, tanárok és diákok szerveznek expedíciókat az Urál és az Ob vidékére. Nem megy már ritkaságszámba az sem, hogy érdeklődő filmesek, fotósok és magánemberek kijut­nak ezekre a területekre.

Sajnálatos módon azonban e kutatások, expedíciók, gyűjtések eredményei általában nem lépik át az adott tudományterület határait, illetve a terepet megjárt kollégák, magánemberek információs anyagai csak igen szűk körben, véletlenszerűen válnak ismertté, mivel eddig nem volt olyan fórum, ahol kifejezetten az obi-ugorokkal foglalkozó szakemberek találkozhattak volna. Különösen nagy probléma ez egy nem írásbeliségen alapuló kultúra esetében, amelyben a nyelv, az életmód, a folklór, a vallás jelenségei nagymértékben összefonódnak.

Módosítás dátuma: 2009. február 11. szerda, 21:19 Bővebben...
 

SchÉK. 4. Anna Liszkova énekei

E-mail Nyomtatás PDF
Schmidt Éva és a serkáli egyéni énekek

„(...) előállt az az obugrisztikában ritka szerencsés helyzet, hogy az énekek
mindkét oldala, a szöveg és a zene egységes koncepciójú, összehangolt vizsgálat tárgya lehet”

(Schmidt Éva)

Kötetünk a Schmidt Éva Könyvtár elnevezésű sorozatban új korszakot nyit: megkezdődik a Schmidt-hagyaték zárolásának letelte előtt is kiadható gyűjtések megjelentetése. Másik újdonsága abból adódik, hogy nemcsak olvasni lehet a folklórszövegeket, hanem a CD-mellékleten megtalálható a hangzó anyag is.

Kiadványunkat rendhagyó módon két írás vezeti be. Az első a szerkesztői előszó, amely a kutatás és feldolgozás menetét és módját, illetve a serkáli egyéni énekek Schmidt Éva számára betöltött jelentőségét próbálja bemutatni, felvázolja e sajátságos éneklés jellemzőit, kitér a műfaj kutatásának néhány állomására, valamint összefoglalja, amit az énekek lejegyzéséről feltétlenül tudni kell.

A második tanulmányt Schmidt Éva írta nem sokkal 1982-es gyűjtőútja után. Egyik kedves adatközlője, Vera Griskina halála után kiadta a tőle gyűjtött sorséneket, bevezetéseképpen pedig összegezte, amit az egyéni énekről a közép-obi kultúrrégióval kapcsolatban fontosnak tartott. Úgy véljük, ebben az írásában a serkáli egyéni énekek elé a legjobb bevezetőt találtuk meg. A fentiek miatt azonban bizonyos vonatkozásokról két helyen lehet olvasni.

Módosítás dátuma: 2009. július 16. csütörtök, 16:59 Bővebben...
 

SchÉK. 3. Serkáli osztják chrestomathia

E-mail Nyomtatás PDF

 

Hibajegyzék

Előszó

Schmidt Éva Északi osztják nyelvtani jegyzet (serkáli nyelvjárás) című művét (5.) sokszorosított gépiratban tette közzé 1978-ban Debrecenben. Mivel igen nehezen hozzáférhető kiadvány, ugyanakkor igen jól használható jegyzet, úgy gondoltuk, mindenképpen érdemes lenne tartalmához méltóbb formában kiadni. A kötet szerkesztése során azonban azzal szembesültünk, hogy a jegyzet egyes elemzései vitathatóak, vagy nem felelnek meg a nyelvészet mai elvárásainak. Úgy gondoltuk, az eredeti szöveget nem adhatjuk ki módosítatlanul: valószínűnek tartjuk, hogy a szerző sem jelentette volna meg újra változatlanul. Ugyanakkor nem éreztük magunkat felhatalmazva arra, hogy Schmidt Éva nyomán új nyelvtani vázlatot írjunk, és mindenképp szerettük volna, ha kiadványunkban az eredeti változat megjelenik. Ezért úgy döntöttünk, hogy a jegyzet szövegét lényegében módosítatlanul közöljük, apró megjegyzéseinket lábjegyzetben fűzzük hozzá, a jegyzetet pedig kísérőtanulmánnyal egészítjük ki, mely többek között tartalmazni fogja terjedelmesebb megjegyzéseinket. Munkánk közben érdekelni kezdett minket, hogy milyen forrásokra támaszkodhatott a szerző, és mit tekinthetünk a saját kutatásai eredményének: természetesen az erre vonatkozó megállapításainkat is szerettük volna a kötetbe foglalni. Egy ilyen kiadványhoz azonban már mindenképpen érdemesnek látszott példaszövegeket is csatolni, és mivel az elszórtan publikált serkáli szövegek száma csekély, igyekeztünk minél több és minél többféle serkáli szöveget egybegyűjteni. A szöveggyűjtemény azonban nem lehetett volna teljes egy szójegyzék nélkül, ezért kiadványunkat ezzel is kiegészítettük.

Módosítás dátuma: 2010. február 08. hétfő, 12:37 Bővebben...
 

SchÉK. 2. Nyelv, nyelvjárás, írásbeliség, irodalom

E-mail Nyomtatás PDF

Schmidt Éva a hanti írásbeliségről

Jelen kötetünkkel a MTA Nyelvtudományi Intézetének Schmidt Éva Könyvtár elnevezésű sorozatát folytatjuk. Schmidt Éva (1948–2002) néprajztudós, kutató és gyűjtő 1991-től haláláig Nyugat-Szibériában dolgozott. Kiküldetésének célja az volt, hogy legközelebbi nyelvrokonainknál, az osztjákoknál és a voguloknál nemzeti folklórarchívumot alapítson. Munkájának eredménye összesen több száz órányi videofelvétel. Halála előtt azonban úgy rendelkezett, hogy ez a hatalmas anyag zárolandó, azaz nem kutatható és nem publikálható 2022-ig.

A felbecsülhetetlen értékű anyag tárolását és gondozását az MTA Nyelvtudományi Intézete vállalta. Feladatának tekinti továbbá, hogy Schmidt Éva munkáiból megjelentesse mindazt, amire az említett tiltás nem vonatkozik, hogy hatalmas tudásának legalább morzsái olvashatók legyenek – különös tekintettel arra, hogy a kutató életében is rendkívül keveset publikált. A sorozat kiadása 2005-ben megkezdődött, első kötete Jelentések Szibériából címmel látott napvilágot.

A most megjelenő munka Schmidt Éva finnugor szakra készített szakdolgozata.[1] 1973-ban, 25 évesen írta, de olvasottsága és személyes ismeretségeiből eredő tájékozottsága folytán e munka színvonala messze felülmúlja az átlagos szakdolgozatokét.

Bővebben...
 

SchÉK. 1. Jelentések Szibériából

E-mail Nyomtatás PDF

Előszó

Kötetünk összeállítás Schmidt Éva tudományos kutató és tanár, néprajztudós és finnugor nyelvész jelentéseiből és beszámolóiból, amelyek a belojarszkiji években születtek. A 20. század magyar tudományának egyik legegyedibb, ám alig ismert alakjának gondolatrendszerébe, világképébe, értékrendjébe – és mindennapjaiba engednek betekintést, miközben tipikus vagy sajátságos, sokszor bizarr eseteit mondják el a kultúrák találkozásának. Olyan világot tárnak fel, amelyről Európában csak keveseknek lehet fogalma. Nem színes néprajzi érdekességekről szólnak, hanem olyan fogalmakról, mint identitás, tradíció, kultúra, megmaradás, szakralitás, felelősség, rivalizálás – és főként ezek összefüggéséről.

 

Módosítás dátuma: 2009. február 02. hétfő, 22:41 Bővebben...
 

A Schmidt Éva Könyvtár

E-mail Nyomtatás PDF

Schmidt Éva finnugor néprajzkutató és nyelvész (1948&150;2002) a MTA Néprajzi Kutatóintézetének kiküldött munkatársaként több mint egy évtizedig dolgozott a belojarszkiji folklórarchívumban. (Letölthető Schmidt Éva nekrológja és műveinek bibliográfiája, Csepregi Márta cikke és összeállítása Néprajzi Hírek 2003-as, 32. számából).

A kutató halála után a gyűjtések másolatát tartalmazó audio- és videokazetták nem kevés adminisztratív bonyodalom után a MTA Nyelvtudományi Intézetébe kerültek megőrzésre. Amint ismeretes, halála előtt a munkahelyéhez írt végrendeletében Schmidt Éva ezt az anyagot húsz évre zárolta, vagyis kutatható és publikálható csak 2022 után lesz. Ezért a hátralevő években e gyűjtésekkel kizárólag állagmegóvás céljából lehet foglalkozni. A Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásának köszönhetően a digitalizálásra még a 2007-es évben sor kerül.

Ugyanakkor Schmidt Éva életművének az a része, amely 1991 előtt keletkezett, nem tartozik a titkosított hagyatékhoz. Ezért a MTA Nyelvtudományi Intézetének Finnugor osztálya fő céljának tekinti, hogy elérhetővé tegye azokat az munkáit, amelyek kéziratban maradtak, külföldön jelentek meg, esetleg más okból ismeretlenek még a szűkebb szakma előtt is.

A Schmidt Éva Könyvtár elnevezésű sorozat 2005-ben indult (NKA támogatással), nyitó kötete (Jelentések Szibériából) azon beszámolók anyagából készült, amelyet a kutató a munkahelye számára évente elküldött. A második kötet (Nyelv, nyelvjárás, írásbeliség, irodalom - 2006, ugyancsak a NKA támogatásával) Schmidt Éva finnugor szakos disszertációja és az ugyancsak a hetvenes évek elején született hanti versfordítások (nyersfordítások) kiadása. A harmadik kötet (2007) a hetvenes évek második felében Debrecenben írt serkáli nyelvtanának kiadása lesz - kiegészítve e nyelvleírás tudománytörténeti feldolgozásával, illetve kritikájával.

Megjelent:

 

 

 

 

Csepregi Mártának ezúton is köszönjük, hogy hozzájárult a nekrológ és a bibliográfia honlapunkon való publikálásához.

Módosítás dátuma: 2009. február 02. hétfő, 22:49